Gekonet Kiadó – 2006

Hátlapszöveg:
"Milyen vers a tillárom-vers?

Nem forradalmi buzdító vers. Nem ballada (jobblada sem). Nem gyerekekhez szóló vers, nem borízű népdalszöveg, de legkevésbé a modern verseknek az a fajtája, amelynek se ríme, se üteme, se tartalma: azaz értelmetlen és érthetetlen (az ilyen verset untig elégiának nevezném). Tán mondanom sem kell, a tillárom-vers nem is elégia. Hát akkor mi? Szerelmes vers? Az talán igen, de mégsem adhattam e könyvnek erre célzó címet, mert ebből a műfajból is csak néhány rejlik borítólapjai között."

A kötetben Utószóként címmel, az itthon nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő Nyelvlecke olvasható.

Gabo Kiadó – 2010

Fülszöveg:
A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával.
Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik.
A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe.

Nyolcezer méteren mindkét motor leáll,
Gépünk zuhanni kezd, sorsunk a rút halál,

Pilóták pánikban, minden utas reszket,
Hajadon lágy hangja töri meg a csendet,

Szép blúzát letépi, esdeklőn mondja ki:
Tegyen nővé hamar egy bátor valaki,

Feláll egy tettre kész a harmadik sorban,
Leveszi az ingét: Ezt vasald ki gyorsan!

(Bencze Imre fordítása)

Kossuth Kiadó – 2007

Olvasmányos szövegek: szakemberek mutatják be a város történelmét, kultúráját, politikai életét, művészetét és természetesen a firenzeieket.

Éles szemű megfigyelések: mindenről szót ejtenek a könyvben – a Duomoról a híres kupolával, a Ponte Vecchioról, a Santa Maria Novelláról, a képtárakról, a palazzókról, a hangulatos terekről és utcácskákról.

Varázslatos fotók, jelentős látnivalók képes bemutatása. Részletes, számozott térképek, amire csak szükségünk lehet.

költő, műfordító, feltaláló és nem utolsó sorban ipari formatervező. 1956-ban disszidált Ausztriába, majd onnan települt Svájcba.

A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le.

Gyimóthy Gábor legismertebb művei: Tillárom versek, Van egy madár, Szerelem – a szavakat szójátékokká, Marhaság – szójátékversek, A kókuszhéj varázsa.

http://www.nyelvkritika.hu/

Ha az ember külföldön van
és ott nyelvet tanul,
előfordul, verseket ír
meggondolatlanul.

Így történt ez énvelem is,
majd huszonnégy éve,
hogy magyarul írtam verset,
olaszt félretéve.

Bencze Imre fordításai:

Tad Lawson: Az Édenkertben

Édenkertben egyik éjjel
Ádám nem volt odahaza,
Éva várja harci kedvvel,
Hajnal felé tér csak haza

Épp az éji állatleltárt...
Kezdi Ádi magyarázni,
Ámde Évit ily szavaktól
Kezdi el a hideg rázni.

Ki az a nő? – kérdi Éva,
Ádám erre kacag nagyot,
Jól tudod, hogy rajtad kívül
Itt a kertben csak én vagyok.

Igazad van – mondja Évi,
S átöleli buzgón Ádit,
Ámde éjjel halkan fölkel,
S megszámolja – a bordáit.
************************************

Gabo Kiadó – 2011

Fülszöveg:
Lionel Logue, autodidakta beszédtanár és a leendő VI. György király nem mindennapi kapcsolatának mindeddig ismeretlen történetét Logue unokája írta meg, kizárólag nagyapja naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján. Rendkívüli megvilágításban tárul elénk a két férfi meghitt barátsága és az a kulcsszerep, melyet a király felesége, a néhai anyakirálynő, Erzsébet királyné játszott kettejük összeboronálásában, aminek az volt a célja, hogy megmentse férje hírnevét és trónját.

A könyv megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról – annak legmélyebb válsága idején – egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja – és megmentheti – királyát.

Gabo Kiadó – 2002

Fülszöveg:
1968-ban az izraeli titkosszolgálat megkésve ugyan, de tudomást szerez arról, hogy Egyiptom – szovjet segítséggel – néhány hónapon belül atombombák birtokába jut. Ez Izrael végét jelentheti, hacsak nem sikerül a zsidó államnak is villámgyorsan urániumot szereznie, de olyan nagy titokban, hogy még saját szövetségesei se tudjanak róla. Képtelen feladat, s legalább ilyen képtelennek tűnik Nat Dickstein zseniális terve a világtörténelem legnagyobb lopásának végrehajtására. A magányos izraeli ügynök ellenfelei a KGB, az egyiptomi titkosszolgálat és a szélsőséges arab fedajinok. Vele tart a titokzatosan szép, félig arab, félig angol nő, Suza, akiről azonban nem tudni, kinek a pártján áll…

Gabo Kiadó – 2001

Fülszöveg:
Ken Follett izgalmas akcióregénye a 2. világháború idején játszódik Franciaországban a partraszállás előtti napokban. Az Angliából átdobott, női ügynökökből álló Csókacsapat nevű különítmény férfiakat megszégyenítő bátorsággal és leleményességgel harcol a náci hadi gépezet ellen... A néhány napos akció során házasságok mennek tönkre, új, viharos szerelmek lobbannak fel, és ezekből nem mindig hagyományos kapcsolatok szövődnek...