Bencze Imre fordításai:
Tad Lawson: Az Édenkertben
Édenkertben egyik éjjel
Ádám nem volt odahaza,
Éva várja harci kedvvel,
Hajnal felé tér csak haza
Épp az éji állatleltárt...
Kezdi Ádi magyarázni,
Ámde Évit ily szavaktól
Kezdi el a hideg rázni.
Ki az a nő? – kérdi Éva,
Ádám erre kacag nagyot,
Jól tudod, hogy rajtad kívül
Itt a kertben csak én vagyok.
Igazad van – mondja Évi,
S átöleli buzgón Ádit,
Ámde éjjel halkan fölkel,
S megszámolja – a bordáit.
************************************
Romantikus évek
Tizenéves lányka Klára,
Megérett a csókra mára,
Fölcsípett egy málé legényt,
Oltár elé vinné szegényt;
Ajka dacos, fejét rázza,
Férjhez megyek! – magyarázza,
Emlegeti – égi mannát –
Romeót meg Juliannát,
Ne pörlekedj, ne vitatkozz,
Csak a végére hivatkozz.
**************************************
Női fohászkodás
Esténként amikor nyugovóra térek,
Istentől magamnak egy ép férfit kérek,
Legyen csinos, okos, bátor, erős alkat,
Aki, bármit mondok, mindig végighallgat.
Aki gondolkodik, mielőtt beszélne,
Aki gyakorta hív, s nem felejt egy hétre;
Legyen jó állása, biztos jövedelme,
Pénzét hogyha költöm, legyen nagy türelme;
Legyen előzékeny, igazítsa székem,
Masszírozza hátam, hogyha erre kérem.
Olyan férfit adjál, ki nem unja eszem,
S jó választ ad arra: Nem nagy a fenekem?
Kérem, hogy e férfi szüntelen imádjon,
S életem végéig legyen a barátom.
Férfi fohászkodás
Egy fehérmájú, süketnéma tornászlányt küldj nekem jó Uram,
Nagy dudákkal, és a golfpálya mellett legyen egy kis bárja,
Ahonnan nékem sült halat meg itókát küldözgetne;
Látom, hogy ez sehogy se rímel, de hát bánja a fene.
********************************************************************
Jonathan Swift: Otthon és házon kívül
Felesége minap elverte Joó Tamást,
Ki bőrét mentette, azontúl semmi mást;
Három jó barátja védelmébe vette,
Piszkavasütéstől Tamást megmentette.
Nem használt őnéki baráti jó tanács,
Nemes lelkű úr volt mindenkor Joó Tamás;
Túl okos, hogy higgye, túl büszke, hogy hallja,
Mindhárom barátját kihívta párbajra;
Megvívott háromszor, ahogy eltervezte,
Hazament s hitvese újólag elverte.
*********************************************
És teremté Isten az asszonyt
Két meseszép láb, mutatós, rugalmas.
Gyönyörű, hosszú, formás és izgalmas.
Két kecses csípő, vágyálmot ébresztő,
Kerekded, acélos, vad tüzet gerjesztő.
Két sikkes kebel, gömbölyded, szabályos,
Szemmelengető, tetszetős és bájos.
Két takaros kar megnyugtat, támogat,
Két szerető kéz gyöngéden simogat.
Puha haj omlik selymesen a vállra,
Két ábrándos szem, férfibókra várva.
Egy mókás picur, hímeket vidító,
Egy kereplő száj, mindent elcsúfító.
******************************************
