Kossuth Könyvkiadó – 2011

A Navigátor Világatlasz a Föld enciklopédiája, – 19 kötetes, nagyszabású, hiánypótló sorozat. Bolygónk természeti, társadalmi és politikai jellemzőinek, adatainak egyedülálló gyűjteménye. A földrészek tematikus térképeit és az olvasmányos szöveges információkat grafikonok, fotók, kisebb illusztrációs térképek, műholdfelvételek egészítik ki.

A sorozat záró kötete Magyarország természeti adottságait, kulturális értékeit, gazdasági, társadalmi és politikai jellemzőit mutatja be 16 nagyméretű, részletes térkép segítségével.

Szado-mazochista majdnemcsendélet

Hal, kancsó, kolostor.
Halkan csókol ostor...

Halálos baleset építkezésnél
(egy kis Arany-rög)

Jurtarakót megölé az a súly, mely
szörnyű ha nedves filc a lemez!
Zúdula rá nagy, lomha tömegben
s ellepi őt, míg botlik emez...
Gyilkosa hát nemez, ... újra: nemez!

Geopen Könyvkiadó – 2011

Borzák Tibor legújabb könyvében harminc ismert ember lapozza fel családi fényképalbumát, hogy felidézze a megsárgult fotókhoz kapcsolódó emlékeit, élményeit. Megismerkedhetünk mindenkinél jobban imádott nagymamákkal, küzdelmes utakat járó szülőkkel.

Az albumban fontosnak tartott kockák „peregnek” pályáról, kollégákról, barátokról. Feledhetetlen pillanatok, vidám-szomorú életmesék tárulnak fel a fotográfiák segítségével.

A könyv szereplői:
Müller Péter, Zsédenyi Adrienn (Zséda), Szinetár Miklós, Básti Juli, Cseh László, Kóbor János (Mecky), Czeizel Endre, Pataki Ági, Vágó István, Jankovics Marcell, Bánsági Ildikó, Vitray Tamás, Miklósa Erika, Nagy Bandó András, Benkó Sándor, Ördög Nóra, Besenyei Péter, Katona Klári, Szabó István, Jelenits István, Esztergályos Cecília, Bereményi Géza, Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa), Csapó Gábor, Bálint György (Bálint gazda), Till Attila (Tilla), Temesvári Andrea, Freund Tamás, Gross Arnold, Kányádi Sándor.

A míves kiállítású album tervezője: Borzák Márton.

Salons Kiadó – 2007

A kókuszhéj varázsa...egy kemény dió kihívása

Hátlapszöveg:
Amint a címlapon és a hátlapon is látható, e könyv faragványokat mutat be egy alig ismert anyagból, a kókusz héjából. És amint a címlapon nem látható, e könyvben néhány vers is akad, melyeket a halál unalmas magyarázó szöveg fellazításának szándékával tettem bele. A versek is faragványok, csakhogy a kókuszhéj és a vers között óriási a különbség: amikor elkezdem faragni a héjat, pontosan tudom, mit akarok csinálni és képzeletben látom a kész tárgyat. Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal és a végén összeáll a vers. Talán lesznek olyanok, akik a faragással kapcsolatos útmutatást izgalmas olvasmánynak találják, viszont a verseket átugorják. Miért ne? Olyanok is vannak, akik a pizzáról lepiszkálják a fekete olajbogyót. Az ilyesmi ízlés dolga és maradjon is az. Egyetlen reményem, hogy a faragott tárgyak képei kárpótlásul szolgálnak majd, bármelyik, unalmasnak ítélt szövegrészért.

Gekonet Kiadó – 2006

Hátlapszöveg:
"Milyen vers a tillárom-vers?

Nem forradalmi buzdító vers. Nem ballada (jobblada sem). Nem gyerekekhez szóló vers, nem borízű népdalszöveg, de legkevésbé a modern verseknek az a fajtája, amelynek se ríme, se üteme, se tartalma: azaz értelmetlen és érthetetlen (az ilyen verset untig elégiának nevezném). Tán mondanom sem kell, a tillárom-vers nem is elégia. Hát akkor mi? Szerelmes vers? Az talán igen, de mégsem adhattam e könyvnek erre célzó címet, mert ebből a műfajból is csak néhány rejlik borítólapjai között."

A kötetben Utószóként címmel, az itthon nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő Nyelvlecke olvasható.

Gabo Kiadó – 2010

Fülszöveg:
A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával.
Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik.
A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe.

Nyolcezer méteren mindkét motor leáll,
Gépünk zuhanni kezd, sorsunk a rút halál,

Pilóták pánikban, minden utas reszket,
Hajadon lágy hangja töri meg a csendet,

Szép blúzát letépi, esdeklőn mondja ki:
Tegyen nővé hamar egy bátor valaki,

Feláll egy tettre kész a harmadik sorban,
Leveszi az ingét: Ezt vasald ki gyorsan!

(Bencze Imre fordítása)

Kossuth Kiadó – 2007

Olvasmányos szövegek: szakemberek mutatják be a város történelmét, kultúráját, politikai életét, művészetét és természetesen a firenzeieket.

Éles szemű megfigyelések: mindenről szót ejtenek a könyvben – a Duomoról a híres kupolával, a Ponte Vecchioról, a Santa Maria Novelláról, a képtárakról, a palazzókról, a hangulatos terekről és utcácskákról.

Varázslatos fotók, jelentős látnivalók képes bemutatása. Részletes, számozott térképek, amire csak szükségünk lehet.

költő, műfordító, feltaláló és nem utolsó sorban ipari formatervező. 1956-ban disszidált Ausztriába, majd onnan települt Svájcba.

A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le.

Gyimóthy Gábor legismertebb művei: Tillárom versek, Van egy madár, Szerelem – a szavakat szójátékokká, Marhaság – szójátékversek, A kókuszhéj varázsa.

http://www.nyelvkritika.hu/

Ha az ember külföldön van
és ott nyelvet tanul,
előfordul, verseket ír
meggondolatlanul.

Így történt ez énvelem is,
majd huszonnégy éve,
hogy magyarul írtam verset,
olaszt félretéve.