című munkája nyerte a Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai címmel meghirdetett anyanyelvi pályázat első díját – megosztva – Lőrincz Ilonával és Szilvási Csabával. A díjkiosztót kedden tartották a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Gratulálok! :-)
Részlet a pályaműből, – a szerző engedélyével.
„Bevezető
Családom a Bácskából (mai szóhasználattal a Vajdaságból) származik. Apám, nagyapám, és dédapám egyaránt a Zombortól 10 km-nyire nyugatra fekvő Bezdánban született.
A 19. század végén a túlnépesedett nagyközség fiataljainak jelentős részét a gyors fejlődésnek indult folyami hajózás szippantotta fel. Apám is így került a hajózáshoz 1918-ban.Gyerekkoromat egy vasuszályon töltöttem el, bejárva a Dunát Regensburgtól Szulináig.
A Bezdánból elszármazottak gondosan számon tartották egymást, és egy-egy találkozáskor gyakran mondogatták: Szerbusz, te vén tehénnyergelő! Később tudtam meg, hogy a környékbeliek e szóval gúnyolták őket; legénykorukban apámék bizonyára megleckéztették volna a gúnyolódót, idők múlásával azonban az együvé tartozás örömét, a kishazát jelentette ez a csúfondáros szó.
Másodszor Szobon találkoztam falucsúfolóval (anélkül, hogy ismertem volna ezt a szót). Itt állomásozott az uszályunk, amikor a hasonló korú szobi gyerekek a Duna vize fölé hajolva, tenyerükből tölcsért formálva, egymás hangját fölerősítve, pattogó rigmussal illették a Duna túloldalán lévő pilismarótiakat: Marótiak vagytok, ürgelyukban laktok! Sajnos, a marótiak válasza kiesett az emlékezetemből.
Ilyen gyerekkori előzmények után választottam az Anyanyelvi pályázat 2010 keretében a falucsúfolók összegyűjtését, rendszerezését... Eközben nemcsak a szigorú értelemben vett csúfolókat igyekeztem számba venni, hanem a velük szoros rokonságban lévő rímes bosszantókat (R), népi etimológiákat (E), valamint a mondásokat, szólásokat (Sz) is. Anyagomat jobbára a Néprajzi Múzeum és az MTA Nyelvtudományi Intézet könyvtárában, továbbá a Néprajzi Múzeum Kézirattárában gyűjtöttem össze; ez utóbbi primér anyagnak számíthat, mert sok-sok év után sikerült napvilágra hoznom a „papírtemetőben” szunnyadó értékeket.. Dolgozatomban ezeket külön megjelöltem a kézirattári jelzetük szerint: például EA 000474 (az EA feloldása: Etnográfiai Archivum).
Köszönetet szeretnék mondani a két könyvtár és a kézirattár hozzáértő, lelkes munkatársainak, akik értékes tanácsaikkal, biztatásukkal segítették elő pályamunkám elkészülését.
Budapest, 2011. április 28.
Bencze Imre----------------------------------------------------
D
Dabas
Sz: Alszik, mint a dabasi bivalyok a Lánchídon.
(Ezzel bosszantják a lusta, elfekvő embert. Az egyszeri dabasi ember ugyanis bivalyos szekéren dinnyét vitt Budára. Állatai unalmasnak találták a tájat, és a Lánchídon elaludtak.
Dabronc (Veszprém megye)
F: Ködúszó dabronciak; ködös a Marcal-part, innen a falucsúfoló;
Debrecen
F: Kálvinista Róma (Kazinczy Ferenc nevezte el így a várost.)
Vastagnyakú kálomista (makacs )
Zsíros cívis (jó mód, gazdag táplálkozás)
Debrecen az a város, ahol az istálló a város közepén van, az egyetem meg az erdőben
(Az istálló valóban a belvárosban volt, az egyetemet pedig a Nagyerdőben építették fel.)
Rojtos gatya, nagy ület, debreceni viselet (még a 19.-20. század fordulóján is a
parasztlakosság (egy része) különösen munkában, rendszeresen hordta a vászongatyát.
Sz: Felnőtt, mint a debreceni kútágas (vagyis ész nélkül; a debrecenieket a szokatlanul
magas kútágasaik miatt bosszantották)
Debreceni hideglelésben szenved (mondták arra, aki egyre hízott)
Vastag, mint a debreceni kofa (nem éppen hízelgő jellemzés egy kövér nőre)
Debreceni szeme van (gőgösen elnéz mások feje fölött, nem akarja megismerni az embert)
Megszokta, mint Debrecen az égést
Debreceni szokás, ha elkérnek tőled valamit, te menj érte
Dedes (ma Lendvadedes, Zala megye)
Sz: Ez olyan, mint a lipit-lapat Dedesen (egyszer Lendvadedesen megnyúztak egy döglöttnek vélt lovat, de a ló felkelt. A farán a bőr laffogott, lógott)
Demecser
R: Szend, Szala, Demecser, /Még az Istennek sem kell (EA 000605 )
Derecske
Sz: megjöttek Derecskéről (hűvös a reggel)
F: hagymás Diricske – mondták a szomszédos Hajdúszovátán (A településen áthaladó
vicinálisról is azt mondták, a mozdony azért megy háttal Derecskére, mert csípi a szemit a hagyma.)
Derecskén gömböcnek töltik meg a szoknyát
Diószeg
F: az agarat bakarral hízlalják
Díszel (ma Tapolca része, Veszprém megye)
F: Üsző csesző díszeliek
Disznód, Pócs, Mád
F: Pócsi búcsú, mádi bál, disznódi nagyvásár
Dobri
F: Lovas dobriak (egy Weisz nevű falubéli szeretett nagyokat mondani. Egyszer azt mesélte, hogy a lova már Letenyén megdöglött, de olyan lendületben volt, hogy csak Dobriban állt meg)
Dobrony ( ma Nagydobrony )
F: Dobronyban hippen (= hüppen ) az alma; (az egyszeri dobronyi ember almát látott leesni a fáról, s felkiáltott: „ Hű, milyet hippent!” Ha Lónyán megláttak egy színes szoknyás, virágos kendőjű dobronyi asszonyt, azonmód megkérdezték : Hippen-e még
Dobronyban az alma ?
- Édesapám, sz.rba hippent az alma ! – Vedd fel fiam, töröld meg, megeszik a nyíriek
(egy dobronyi gazda almát szállított a Nyírségbe)
Dobsina, Dobschau (ma Szlovákia)
E: a város helyén lévő bányákban a német ajkú bányászok egy fazekat találtak, és az egyik így szólt : Topf, schau! (nézd, fazék!) Ebből azután a két szót összevonva lett előbb Topfschau, majd Dobschau (magyarul pedig Dobsina)
Dorog
R: Nem messze van ide Dorog, a vénasszony mindig morog; egy vaskosabb változat: Nem messze van ide Dorog, hol a p.na dróton forog;
Döge
Sz: Megcsapták, mint Dögében a malacot (egy szekér alá esett malacra néhány ütleget mértek, hogy máskor okosabb legyen (EA 000477)
Dömefölde
Sz: Olyan vagy, mint a dömeföldi süket suszter (Dömeföldén élt egy Bacsics nevű nagyot halló suszter. Elment hozzá egy öregasszony, hogy megjavítassa a csizmája sarkát. Közben az asszony egy nagyot szellentett. Sicc ki! – mondta hangosan, hogy elterelje magáról a figyelmet. Erre megszólal Bacsics úr: Egy forinttal több lesz ám, ha spiccet is kér hozzá )
Drégely
Sz: drégelyi vendégség (fösvény lakoma)
Dudar
R: Dudariak nem élhetnek, / hacsak szenet nem égetnek, / Akkor is csak úgy élhetnek, / ha bükkfaszenet égetnek
F: a dudariakat meszeseknek meg süketeknek csúfolták (Honnan jött bácsi ? Meszet. Mit visz a bácsi? Dudar. Magának nincs egy csöpp esze! – De van még egy kicsi a kocsi farában.
Dúzs
E: a falu nevének eredetét így magyarázzák: amikor a betelepülő svábok csónakkal közeledtek a falu határához, és meglátták a Kapos völgyéből a szép dombokat, egymást kérdezgették: Tu sau (du schau?). Így lett a látod ? jelentésű tu sau-ból Dúzs.”
