felso kep
term image

Nyitó előadás az Egészségügyben Dolgozó Titkárnők Országos Konferenciáján – Esztergom (2009. 05. 20.)

Szeretettel köszöntelek Benneteket!

Örömmel látom, hogy ebben a nehéz időszakban is szép számmal vesztek részt a szakmai konferencián. Fontosnak tartom a tapasztalatcserét, a találkozást.

Magas szintű titkárnőképzés van Magyarországon, kiváló előadói vannak a témának, de mi gyakorló titkárnők tudjuk igazán, hogy akadnak váratlan helyzetek, melyekre pillanatok alatt kell megoldást találnunk, és ez nem mindig tanítható. A szakma szeretete, gyakorlat és némi beleérző képesség szükséges hozzá.

Nézzünk pár példát:

Főnökünk hosszabb időre elmegy magánügyben. Távollétében fontos helyről, még fontosabb emberek keresik és azonnali választ várnak kérdésükre. Mit tehetünk?

Ha a feleségével van, nyugodtan felhívhatjuk mobiltelefonon. Mondjuk kocsiban ülnek és miközben hallgatja kérdéseinket és utasítást ad, kihúzza magát és azt gondolja: „Látod Drágám! – milyen fontos, nélkülözhetetlen ember vagyok. Te pedig reggel azért veszekedtél, hogy szanaszét hagytam a zoknit.”

Veszélyes viszont akkor hívni, ha általa kedvelt kolléganőnkkel egyeztette az indulás időpontját. Rácsöröghetünk, de rosszkedvű lesz és a rosszkedvű főnök titkárnője is hamar elszomorodik.


Philippa Gregory: A Boleyn örökség


Palatinus Kiadó – 2008

Fülszöveg:
Ki ne emlékezne George-ra, a mohó és csapodár udvaroncra, a gyönyörű, ám becsvágyó Anna királynéra, és Maryre, a másik Boleyn lányra, aki a három testvér közül egyedüliként élte túl VIII. Henrik kegyetlen bosszúját?

Most pedig itt a történet folytatása, a Boleyn örökség. Újra VIII. Henrik udvarában vagyunk, pár év múlt csak el a sorsfordító és vallásújító események óta, s a király éppen harmadik feleségén is túl van már. Most két újabb áldozat-jelölt tűnik fel a színen a német Klevei Anna és a csalárd Howard család méltó sarja, a kis fruska Katalin. Az ő elbeszélésükből ismerhetjük meg ezt a vészterhes időszakot. A regény harmadik főszereplője és narrátora, a korábban sógornőjét és férjét elveszejtő, számító Jane Boleyn pedig, talán a legsikerültebb alakja ennek az izgalmas regénynek.

Philippa Gregory: A másik Boleyn lány


Palatinus Kiadó – 2007

Fülszöveg:
A férfiereje teljében lévő VIII. Henrik szeme megakad az udvarába érkező szépséges Mary Boleynen, s a lányt is elkápráztatja a vonzó ifjú uralkodó. Csakhogy kibontakozó szenvedélyes románcuk jövője igen bizonytalan, mivel hataloméhes családja bábként kezeli Maryt. Amikor aztán a mohó és szeszélyes Henrik érdeklődése enyhülni látszik, nem is haboznak félreállítani az engedelmes lányt. Utasítják, hogy tanítsa meg nővérét – s egyben immár legfőbb vetélytársát – , miként teheti boldoggá a királyt. Henrik képtelen ellenállni a csábításnak: beleszeret a bódítóan csinos és páratlanul eszes Boleyn Annába. Ettől kezdve Mary tehetetlenül figyeli nővére csillagának emelkedését, és be kell érje azzal, hogy ő már nem több, csupán a másik Boleyn lány... Ám megismerkedik egy férfival, aki alacsony származása ellenére szembe mer szállni a trónra áhítozó Boleyn családdal, és szabad életet és őszinte, tiszta szerelmet kínál neki, távol az udvar lelket mérgező intrikáitól. De vajon lesz-e bátorsága mindenkivel dacolva elszakadni az udvartól, még mielőtt a Boleyn család riválisai felülkerekednek a hatalmi játszmában és a lányok ellen fordulnak?

Philippa Gregory: A Boleyn-örökség


Palatinus kiadó – 2008

Ki ne emlékezne George-ra, a mohó és csapodár udvaroncra, a gyönyörű, ám becsvágyó Anna királynéra, és Maryre, a másik Boleyn lányra, aki a három testvér közül egyedüliként élte túl VIII. Henrik kegyetlen bosszúját? A róluk szóló történet nem csak Angliában lett az Év Romatikus Regénye, hanem világszerte nagy sikert ért el. Idén tavasszal A másik Boleyn lány című regényből készült hollywoodi szuperprodukció már a hazai mozikban is látható. Most pedig itt a történet folytatása, a Boleyn örökség. Újra VIII. Henrik udvarában vagyunk, pár év múlt csak el a sorsfordító és vallásújító események óta, s a király éppen harmadik feleségén is túl van már. Most két újabb áldozat-jelölt tűnik fel a színen a német Klevei Anna és a csalárd Howard család méltó sarja, a kis fruska Katalin. Az ő elbeszélésükből ismerhetjük meg ezt a vészterhes időszakot. A regény harmadik főszereplője és narrátora, a korábban sógornőjét és férjét elveszejtő, számító Jane Boleyn pedig, talán a legsikerültebb alakja ennek az izgalmas regénynek.

Szendi Gábor: Pánik – tények és tévhitek


Jaffa Kiadó – 2009

Fülszöveg:
A könyv egyik fő célja, hogy lerombolja azt a hamis mítoszt, amit a pánik körül a biológiai pszichiátria, a gyógyszeripar és a média évtizedek alatt felépített. A pánik fogalma mára elvesztette tudományos tartalmát, s helyette a gyógyszeripar és a biológiai pszichiátria marketingfogalmává vált. A könyv röviden bemutatja, hogyan igyekezett a pszichiátria szabadulni átkos múltjától, melyben hatalmi eszköz volt csupán, s hogyan rombolta le a pszichiátrián belüli pozitív törekvéseket a gyógyszeripar a biológiai pszichiátria uralomra juttatásával. Az utóbbi évtizedekben szemtanúi és áldozatai vagyunk annak, hogyan vált a biológiai pszichiátria a gyógyszeripar hatékony kereskedőjévé, s hogyan teszi az embereket "fogyasztókká". A kereskedőszerep része a gyógyszerek forgalmának mesterséges növelése, és az új és új betegségek kitalálása és árusítása is. A könyv bemutatja, hogy a pánik evolúciósan jól értelmezhető természetes életjelenség, amelyet a gyógyszeripari-pszichiátriai propaganda tett félelmetessé. Elemzi a pánik kezelésére javasolt gyógyszerek hatástalanságát, a "szerotonin mítosz" tarthatatlanságát. Bemutatja a pánik modern szemléletét, a pszichoterápiás megközelítés elveit. A szerző szerint a pszichoterápia lényege az élet új szemléletének, a konfliktusok, a problémák újszerű megközelítésének elsajátítása. Hogyan tanuljuk a félelmet, és hogyan győzzük le. Hogyan dagadnak a problémák óriásivá megoldási próbálkozásainktól? Az utolsó fejezet elemzi a pánikkal kapcsolatos tévhiedelemeket, a pánikként félrekezelt kórképeket, és szó esik arról, mit is tehet a pániktól szenvedő ember félelmeivel.

Szendi Gábor: Isten az agyban


Jaffa Kiadó – 2008

Fülszöveg:
"Nem a nyelv és az eszköz, hanem a hit különbözteti meg az embert az állattól. A könyv a hitmodult elemzi az epilepsziától a parajelenségeken át a stigmákig." Mint előszavában utal rá, a hitszükséglet alapvető emberi hajtóerő, de egyben a manipulálhatóság forrása is. A könyv első részében a vallásos élmény és a halántéklebeny különös kapcsolatát mutatja be. Hogyan tért meg Saul a damaszkuszi úton, s lett belőle Pál? Miféle isteni hangok indították el Jean D'Arcot Franciaország felszabadítására? Miért oly gyakori a szentek, vallásalapítók, hirtelen megtértek közt a halántéklebeny epilepszia? Az ember hitkereső lény, agyában előrehuzalozottan ott található a "hitmodul". A szerzőt nem foglalkoztatja, vajon a hitmodult Isten vagy az evolúció "építette-e be" az emberi agyba – szerinte ez eldönthetetlen világnézeti kérdés –, hanem a modern agykutatás új irányzatának, a neuroteológiának az eredményeire koncentrál. Mi történik az agyban az Istenélmény alatt és a meditatív állapotokban? Van-e ateista hitélmény? Mi a jelenlétérzés? Milyen a mesterségesen generált istenélmény? Hogyan befolyásolja a Föld mágneses tere hitünket és mindennapjainkat? Mi a közös a kábítószerélményben és az istenélményben? Milyen volt az ókori emberek istenhite? A hit és a jobbfélteke szoros kapcsolatából kiindulva Szendi napjaink számos izgalmas kérdését elemzi, úgymint a halálközeli élményeket, az UFO elraboltatási élményeket, a kísértetjárta kastélyok titkait, és más paranormális jelenségeket. A könyvet a stigmatizáció jelenségének elemzése zárja. Kiknél és hogyan jelennek meg Krisztus sebei? Szendi ismerteti a híres stigmatizáltak, mint Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin, Gemma Galgani és Pio atya történetét, majd felvázolja a stigmák keletkezésének lehetséges tudományos magyarázatát.

Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése


Jaffa Kiadó – 2008

Fülszöveg:
A nő felemelkedése és tündöklése az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik.

Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő "A és B terve", miért van annyi "kakukkfióka" a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is.

Bencze Imre fordításai/átköltései

Szeszes limerick (1)

There was a young fellow named Sidney
Who drank till he ruined his kidney.
It shriveled and shrank,
As he sat there and drank,
But he'd had a good time at it,didn't he?

Öregúr, otthona Sydney,
Megtanult magyarmód ynny,
Naponta négy-öt pint
Bort vagy gint fölhörpint –
Asszonya nem győzi sydney.


Bencze Imre: Anyád nyelve

(A magyar nyelv szimfóniája – tíz tételben)

Mottó:
Nem tudom én, melyik volt szebb,
Melyik dicsőbb, melyik nagyobb?
(Tóth Kálmán)

I. Őseinket felhozád...

Száll a madár ágrul ágra,
Száll az ének szájrul szájra...

Árva borjú anyátlanul, három veréb hat szeme,
Puszta pajta fedetlenül, szenes csutak fekete.


Magázva vagy tegezve?

A főnök aggódik a beosztottja miatt, mert délben mindig elmegy valahova, 14:00 órakor megérkezik, és újra leül dolgozni. Felbérel egy detektívet,hogy kiderítse, mit csinál közben.

A nyomozó másnap jelenti:

– János ismét elhagyta az irodát, beszállt a kocsijába, a házához hajtott és bent lepihent. Utána megebédelt a hűtőjében talált ételből és lefeküdt a feleségével. Ezután elszívott egyet a legjobb szivarjai közül és visszajött dolgozni.

– Én már azt hittem valami baj van. Ez nagyon egészséges!
– Khm... Megengedi, hogy tegezzem?
– Természetesen.

– Akkor elmondanám még egyszer: János elhagyta az irodát, beszállt a kocsidba és a házadhoz hajtott. Ott megebédelt a hűtődben talált ételből. Ezután lefeküdt a feleségeddel, elszívott egyet a legjobb szivarjaid közül, és visszajött dolgozni.

 
 
belepes