Amikor megkaptam az első emailt a kiállítás tervezéséről és a felkérést, hogy vegyek részt, nagy örömet éreztem. Egyből felismertem, hogy most a legkedvesebb fotóim közül válogathatok, hisz épületfotóim már megjelentek a Budapesti Városvédő Egyesület fotós csoportjának kiállításain. Az előkészületek, a fotók kiválasztása, nyomtatása, a keretek megrendelése és a képek beillesztése az örömteli várakozás hangulatában teltek.

A kiállítás megnyitása előtt két nappal fiam segítségével a Széphárom Közösségi Térbe szállítottuk az elkészült anyagot. Másnap pedig alkotótársaimmal birtokunkba vettük a helyszínt.

Az elmúlt évek legkedvesebb tizenöt fotójával vettem részt a kiállításon. Nagyon hálás vagyok a szervezőknek, hogy a korábban látható épületfotók mellett ezt az arcomat is megmutathattam az érdeklődőknek.

Köszönöm mindenkinek aki megtisztelt jelenlétével a nyitó- vagy zárórendezvényen, illetve ellátogatott a kiállítás ideje alatt a Széphárom Közösségi Térbe.

Annak pedig örülök, hogy közelebbről megismerhettem az alkotótársakat.
A névsor ábécé sorrendben: F. Dobi Ágnes, Fekete Géza, Fodor Györgyi Szeréna, Kacskovics Fruzsina, Lipták Károly, Nagy András, dr. Simon Gáborné, Székács Judit, Végh Júlia és Vizy László.

A kiállításról készült fotóalbum – elején a kiállított fotóimmal – itt látható:

A világot járva évek óta fotózom az írógépeket.

A fotóalbum itt látható:

A fotóinkat Surányi J. András, a Fotós Csoport vezetője rendezte molinóra.

Lehetőséget kaptunk, hogy a mostanában minket leginkább foglalkoztató témákat örökítsük meg. Nekem tizenkét fotóm került kiállításra.

A kiállításról készült fotóalbum – elején a kiállított fotóimmal – itt látható:

Az alábbi írásommal III. helyezést értem el esszé kategóriában, a Budapest, XIII. kerületi Önkormányzat – 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek 60. évfordulójához kapcsolódóan kiírt – pályázatán.
Az eredményhirdetés 2016. november 4-én volt a RaM Colosseumban.

Filmek, könyvek, újságcikkek jelennek meg az 1956-os forradalom évfordulója tiszteletére. A képeket nézegetve felelevenedik bennem a gyermekkori emlék.

Könyvmolyképző Kiadó Kft. – 2016

Fülszöveg:
A nagysikerű sorozat folytatódik:
Kétszáz évvel korábban történt szenvedélyes találkozásukkor a halálra szánt Jamie Fraser végül lovagiasan visszaküldte a gyermekével várandós Claire-t a saját idejébe, mert meggyőződése volt, hogy el fog esni az 1746-os véres cullodeni csatában.

Lányuk mostanra felnőtt, és Claire megtudja, hogy Jamie túlélte a csatát. Visszavágyik hát az idő szakadékán keresztül, hogy újra megkeresse a férfit, akit soha nem tudott elfelejteni, és a sorsot, amit soha nem tudott figyelmen kívül hagyni…

Európa Könyvkiadó – 1981

Fülszöveg:
Feuchtwanger nagy történelmi regénye 1776-78-ba viszi az olvasóit, Párizsba. Középpontjában Beaumarchais, a nagy drámaíró és Benjamin Franklin, a szabadságharcukat vívó amerikai államok franciaországi követe áll. Mindkettejük közös célja az amerikai függetlenség – ennek pedig alapfeltétele, hogy Franciaország szövetséget kössön az Egyesült Államokkal, s pénzzel, felszereléssel, csapatokkal támogassa Franciaország nagy vetélytársa, Anglia ellen. Eközben már a francia királyságban is érlelődik a forradalom. Az ország urai számukra megoldhatatlan ellentmondás előtt állnak: támogassák-e a "rebelliseket", ezzel elősegítve Franciország forradalmasítását is, vagy pedig tűrjék el, hogy az ősi ellenség, Anglia győzedelmeskedjék. A nagypolitika hátterében felsorakozik XVI. Lajos, a korlátolt király, a romlott és dekadens udvar, a halaskofák, művészek, gondolkodók, a forradalom előtti francia társadalom.

I.P.C.Könyvek Kft. – 2013

Fülszöveg:
Alexia de Vere karrierje csúcsára ér - belügyminiszterré nevezik ki. Az asszony tudását és képességeit mindenki elismeri, ám a személyét csak igen kevesen kedvelik. Dúsgazdag, arisztokrata férje azonban az első perctől támogatja politikai ambícióit, ahogy akkor is mindig melléáll, ha összetűzésbe kerül tolószékbe kényszerült lányukkal, Roxie-val, akivel Alexiának igencsak megromlott a kapcsolata.

A De Verék ősi kastélyában, családi körben ünneplik a kinevezést. Megérkezik az imádott fiú, Michael, aztán egy idegen is, aki - mielőtt Alexia szót válthatna vele - ahogy jött, el is tűnik. Pár nap múlva holtan találják a család dédelgetett kedvencét, Dannyt, a kis tacskót. Alexia fenyegető telefonhívást kap.

Nyomozás indul. A rendőrség és a munkatársak is biztosra veszik, hogy Alexia valamelyik politikai ellenlábasa áll a történtek mögött, ám az asszony tudja, hogy nem a jelen, hanem a múlt kísért. Az a fiatalkori, szégyenletes halálos hiba. Hiába áltatta magát azzal, hogy már mindenki elfeledte, hiába élt úgy, mintha már ő sem emlékezne rá.

Alexandra Kiadói – 2015

Fülszöveg:
Pedig André már azt hitte, hogy maga mögött hagyhatja a zaklatott múltat.
Tévedett – mert az oroszok nem felejtenek...
André Calvi megint célponttá válik, öngyilkos merénylő támad rá és imádott kislányára, Fruzsikára. Egyetlen másodperc véres drámája a nizzai utcán, amitől minden megváltozik. Szétrobban az élete, hogy aztán számára ismeretlen erők tőrbe csalják és keresztülrángassák a kelet-ukrajnai polgárháború mocskán.

Közben magyar agrárbárók, akik csak a saját pénztárcájukat nézik, Moszkvában árusítják ki az országot.
A szövevényes nemzetközi játszmában, Amerika és Oroszország közé szorulva, a magyarok számára nagy a tét: a paksi atomerőmű éppúgy, mint az Adriai-tenger mélyéről felhozott Anjou-kincsek, de a gátlástalan milliárdosok miatt hazánk NATO-tagsága is veszélybe kerül.
A magyar mezőgazdaságot kézben, a politikai elitet pedig sakkban tartó földesurak először még csak egy zalai vadászkastélyban konspirálnak, később viszont már orosz oligarchákkal Azerbajdzsánban. A kérdés mindvégig úgy szól, hogy eltaktikázza-e magát a miniszterelnök?

Cartaphilus Kiadói Kft. – 2010

A Kalákát Viktor fiam fedezte fel, még a gimnáziumi évek alatt. Az egész család elment akkor a Marcibányi téren megrendezésre kerülő koncertjükre. Azóta lelkes rajongójuk vagyok és figyelemmel kisérem munkásságukat.
Nem 40, de legalább 25 éve.

"...Vissza a fiúkhoz. Élmény volt a személyes találkozó. Miközben a színpadon a lehető legtökéletesebb egység jellemzi őket, külön-külön hihetetlenül különbözőek. Olyanok, mint a hangszereik. Más-más húrt kell megpendíteni rajtuk, hogy felszabaduljanak, megnyíljanak és - ha nem is a szó szoros értelmében - muzsikáljanak. Ami viszont mindegyikükben ott van, és nem csak a mélyben, a zene szeretete, tisztelete. Ez átsüt minden mondatukon, mozdulatukon. Az is közös, hogy szerények, amikor magukról beszélnek, de büszkék, amikor a zenekarról. Mintha az együttes nélkül nem lennének azok, amik. Krizsó Szilvia"