A Nők Lapja Facebook oldalán Foltiról az alábbi, – még a tenyésztőnél tett látogatásunkon készült – fotók láthatók, "Nálatok laknak-e állatok?" címmel.

A "Folti, az én kicsi beagle-m" című albumban követhető a fejlődése.

Ulpius ház – 2010

Fülszöveg:
Cotton Malone ügyészségi nyomozó és könyvritkaságok szakértője egy közel ezeréves titok nyomába ered. A templomos lovagok a kereszténység bölcsőjében olyan tanokhoz jutottak, amelyekkel még a római pápát is hatalmukba kerítették. A Nagymester felügyelete alatt a lovagrend tagjai a hétpecsétes titkot még életük árán is megőrizték, hiszen ha kitudódik, alapjaiban rengetheti meg a keresztény vallást és a világrendet. Az inkvizíció áldozatául esett lovagrend elveszett kincse és titkos tanai nemcsak Malone, de egy elvetemült orgyilkossereget irányító megszállott érdeklődését is felkelti, akinek birtokába került a kód megfejtéséhez szükséges térkép. Gyilkosság, cselszövés, politikai manipuláció, és eszeveszett hajsza a tudásért, amely előtt egy világ hajt majd fejet.

Gabo Kiadó – 2013

Fülszöveg:
"Keressetek és találtok."
Ez a bibliai idézet visszhangzik Robert Langdon, a Harvard jeles szimbólumkutatója fejében, amikor felébred egy kórházi ágyon, és nem tudja, hol van és hogy került oda. Arra a morbid tárgyra sincs magyarázata, amelyet a holmija közt eldugva találtak.

Langdon az életéért menekül egy őrült hajsza során Firenzén át, egy fiatal orvosnő, Sienna Brooks társaságában. Csak úgy szökhetnek meg ismeretlen üldözőik elől, hogy Langdon beveti ismereteit a történelmi homlokzatok mögött rejlő titkos átjárókról és ősi rejtelmekről.

Egyedül Dante sötét, monumentális remekének, a Pokolnak néhány sora vezérli őket, amelynek segítségével megfejthetik a reneszánsz legünnepeltebb műveinek - szobroknak, festményeknek és épületeknek - mélyén rejlő kódokat, hogy eljussanak egy kirakós játék megoldásához, melynek révén talán elháríthatják a világot fenyegető félelmetes veszélyt...

A történelem egyik leghátborzongatóbb irodalmi klasszikusa, a Pokol ihletésére született, és díszletei között játszódó mű Dan Brown eddigi legellenállhatatlanabb és leggondolatébresztőbb regénye; lélegzetelállító versenyfutás az idővel, amely már az első oldalon rabul ejti az olvasót, és el sem ereszti a befejezésig.

Ulpius-ház – 2010

Fülszöveg:
Rachel Cutler elismert bírónő, jó feleség és gyermekeit féltő anya. Egy nap édesapja rejtélyes körülmények között életét veszti, és a családi hagyatékban Rachel egy titokzatos névre bukkant: Borostyánszoba. Rachel az igazság nyomában Németországba utazik, és mit sem sejtve belesétál a kémek, műkincstolvajok és bérgyilkosok csapdájába, amely mögött egy kegyelmet nem ismerő hatalom áll, aki világuralomra tör.
A drágakövekből megalkotott Borostyánszoba az egyik legnagyszerűbb műalkotás, amit ember valaha készített. A nácik 1941-ben szerezték meg a műkincset, de amikor a Szövetségesek elkezdték a bombázásokat, a Borostyánszobának nyoma veszett, és azóta sem látta senki. Most azonban két férfi brutális hajszát indít a rejtélyes kincs megszerzéséért…

Beszélgetés Kovács Péter grafikus- és festőművésszel, a szegedi életmű-kiállítása kapcsán, a Tiszatáj online oldalán.

A cikk végén pár fotóm megjelent, melyet a művész műtermében készítettem egy korábbi látogatás alkalmával.

"Budán, a Gellért Szálló mögött magasodik az a varázslatos, több mint 110 éves műteremház, melyben kortárs magyar művészek laknak és dolgoznak. Kovács Péteré a legfelső emelet egyik sarok­műterme. A lépcsőházban fej nél­küli görög kurosz szobor és szá­raz­ság­tűrő aloe verák. Bent tisztaság és nyu­galom. A vásznak, pa­pí­rok rendezett sorokban a falnak támasztva, a polco­kon festékes üvegek, tubusok, dobozok, ecsettartó edények. Hat méter magas üvegfal, mögötte a sárgás al­ko­nyat­ból felderengő Gellért-hegy, és a kezében pálmaágat tartó, kivilágított Sza­bad­ság-szobor. Csöndben süteményt tesz elém, meg kristálytiszta poharat. Perc­ről-percre sötétebb lesz, de villanyt nem kapcsolunk. Fehéren villognak körü­löt­tünk a papírok, vásznak, közepü­kön egy-egy, már csak éppen felsejlő sötét verem. Halkan, lassan és komo­lyan beszél. Hallgatni, megérteni is csak vég­te­len ko­moly­sággal lehet."

Péter 2019. július 20-án itt hagyott minket.

IPC Könyvek Kft – 2010

Fülszöveg:
A gyönyörű, ámde mocskos szájú firenzei prostituált, Luciana Vetra odaadóan űzi mesterségét a Ponte Vecchio hídján. Szépsége jómódú ügyfeleket vonz, akik közül az egyik legelőkelőbb megkéri, hogy álljon modellt egy festő barátjának. Így Luciana, hamarosan Flóra szerepében találja magát, és Sandro Botticelli híres festményének, a Primaverának egyik központi alakja lesz. Mivel fizetséget nem kapott, Luciana ellopja a cartonét, a hatalmas festmény előzetes vázlatát. A lány azonban emiatt – a tudta nélkül – halálos titokra bukkant, s az élete veszélybe kerül. Üldözői nem kímélnek senkit körülötte, mivel úgy gondolják, valahogyan fényt derített az oly gondosan eltitkolt szövetkezésükre. Menekülés közben segítségért az egyetlen férfihoz fordul, akiben úgy érzi, megbízhat: a jóképű fiatal, ámde bosszantóan művelt Guido Della Torre baráthoz.

A szerzetes és a kurtizán furcsa, romantikus párosa halálos veszedelembe kerül, mikor a reneszánsz kori Itália több városát (Firenze, Velence, Pisa, Róma, Nápoly, Bolzano, Milánó, Genova) felölelő hajsza közben igyekeznek megfejteni a festmény titkát. Abban hisznek, hogyha kiderítik, mit rejt a mű, akkor az életüket is megmenthetik. Miközben fény derül számos titokra, Luciana érzékletes és szabad szájú beszámolói révén megelevenednek előttünk a különböző városok, hagyományok és történelmi személyiségek, mintha magunk is velük együtt rónánk Itália útjait. A Primavera ilyenfajta értelmezése nem Fiorato saját találmánya, több tudományos kutatáson alapul, melyeket az író a szerzői megjegyzésben közzé is tesz.



Sandro Botticelli: Tavasz (Primavera) – Firenze, Uffizi Képtár


A könyv hátoldalán rajta van a szóban forgó festmény, de aki teheti, annál legyen kéznél egy nagyobb változat vagy egy nagyító.

Gabo Könyvkiadó – 2012

Fülszöveg:
Ken Follett könyvének témája a bioterrorizmus, mely napjainkban sajnos nagyon is aktuális. A skóciai Ivenburnben található az Oxenford Medical, egy magánkézben lévő kis gyógyszergyár, mely egy régi Viktória korabeli kastélyban működik. Csúcsas tornyai, boltívei miatt a helybeliek és a gyár munkatársai Kremlnek csúfolják. A zseniális Stanley Oxenford professzor, a gyógyszergyár tulajdonosa, felfedezi a Madoba-2 nevű, halált okozó vírus ellenszerét. A gyár csúcstechnológiával védett negyedik vegybiztonsági fokozatú laboratóriumában ezzel a vírusellenes szerrel végeznek állatkísérleteket. A labor védelméért a vállalat biztonsági főnöke, Toni Gallo felel. A karácsonyi ünnepeket kihasználva a professzor link, hamiskártyás, fülig eladósodott fia, az informatikus Kit, aki a biztonsági rendszert vezérlő szoftvert készítette; jó pénzért becsempész a laborba egy háromtagú gengszterbandát. Ő is csak a helyszínen értesül róla, hogy a banda nem a vagyont érő vírusellenes szert, hanem magát a vírust, a Madoba-2-t akarja ellopni, hogy azt terroristáknak adja el, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy tömegpusztító biológiai fegyverként használják fel. A professzorba szerelmes és a vállalathoz maximálisan lojális hajdani zsaru, Toni Gallo azonban rájön, mit terveznek a gengszterek. Vajon sikerül-e megakadályoznia az egész emberiséget fenyegető terrortámadást?

A Kincses Belváros Egyesület profi és amatőr fotósainak kiállítása a Ferenciek tere múltjáról és megújulásáról a Józsa Judit Galériában

Helyszín: Budapest, V., Városház utca 1.

Kiállítók: Fodor Györgyi Szeréna, Kacskovics Fruzsina, Maczkó Erzsébet és Müller Éva

A kiállított fotóim nagy felbontásban és a kiállításmegnyitóról készült fotók, videó itt látható:

A kiállításmegnyitón fiaim, Viktor és Zsolt fotóztak.

Kedves emlékek fűznek a Ferenciek teréhez. A 80-as évek végén – akkor még Felszabadulás térnek hívták – a Párisi udvarban működő IBUSZ Igazgatóságon dolgoztam. Élmény volt ebben a szép környezetben tölteni a hétköznapokat. Ebédidőben, vagy munka után sétálni, kirakatot nézni, elvegyülni a mindig hömpölygő tömegben.
Délelőttönként a nyitott ablakon a Jégbüfében készülő sütemények édeskés illata áradt be. Csúcsforgalom idején pedig a gépkocsifékek csikorgását hallottam, amit néha csattanás követett. Ilyenkor az ablakon kinézve felmértem az eseményt és már rutinosan tárcsáztam a mentők és a rendőrség telefonszámát.

Örömmel üdvözlöm a változást, a fejlődést, de néhány régi fotómmal és adattal szeretnék emlékezni a Ferenciek tere (a pesti népnyelv szerint „Felszab tér”) hosszú évtizedeken át ismert arcára.

A tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Markt Platz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastien Platz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangen Platz (Kígyó tér), 1874-től magyarul is Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. 1992. április 30-ától Ferenciek tere.

A téren a 3-as metró állomását 1976. december 31-én adták át. A megálló 27,7 méterrel van a felszín alatt.

2012. november 26-án elkezdték a Ferenciek tere átépítését. A fejlesztés célja, hogy a Belváros új Főutcájának északi és déli részét összekösse, ezáltal új útvonalat teremtve, illetve a környéken létrejöjjön az akadálymentes felszíni gyalogos kapcsolat. Reméljük, hogy ez az elgondolás nem fogja a Kossuth Lajos utcában és az Erzsébet híd lábánál a kocsisor meghosszabbodását eredményezni, és nem jár a már megszokott és megszeretett zöld szigetek számának jelentős csökkenésével.

Mire ezekhez a sorokhoz jutnak a kalendárium olvasói, a felfordulás remélhetőleg már a múlté, és mindenki elégedett a megújult Ferenciek terével és az új metróhoz vezető gyalogos aluljáró kialakításával.

Gábortól újabb gyöngyszemet kaptam, amikor Magyarországra látogatott.

(1)
Határozd el, hogy magyarul
mondod-e a szót,
vagy az angol jobban tetszik,
esetleg a skót?

(2)
Néhány gúnyversikét írtam megint mára.
Kinek ingecskéje, vegye csak magára!

(3)
Szívleld, amit mondok és ne vedd rossz néven.
Ha pocsékul beszélsz, Téged ér a szégyen.