Gyimóthy Gábor: Nyelvleckéztetés, Mottók

Gábortól újabb gyöngyszemet kaptam, amikor Magyarországra látogatott.

(1)
Határozd el, hogy magyarul
mondod-e a szót,
vagy az angol jobban tetszik,
esetleg a skót?

(2)
Néhány gúnyversikét írtam megint mára.
Kinek ingecskéje, vegye csak magára!

(3)
Szívleld, amit mondok és ne vedd rossz néven.
Ha pocsékul beszélsz, Téged ér a szégyen.

(4)
Évszázadokon át a magyar nyelv fénylett.
Ma e nyelv ellen a merénylet erény lett!

(5)
A magyar nyelvromlás hatványozott máris.
Nem érted magyarul? Exponenciális!!

(6)
Tudományos szöveg félig lefordítva,
szabatos nyelvünknek mélyre ásott sírja...

(7)
Förtelmes dolgokat a mai nyelv okád...
Arany-verset nem ért majd meg az unokád!

(8)
Idegen szavaktól csillog a süveged?
Nélkülük érthetőbb lenne a szöveged!

(9)
Vettél latin szókat – itt-ott egy görögöt...
Nyelvromlás ördöge markába röhögött...

(10)
Magyarul akartam szólni,
egy kis csacsi valék,
mert ami ma divatbajött,
az merő zagyvalék ...

(11)
Idegen szavakkal Te vagy a „menő”?
Fejed lágya talán egyszer majd benő...

(12)
Idegenszó áradatot
a nyelvbéna agya ráz.
A magyar szó érthetőbb s így
önmagában magyaráz.

(13)
Divatos lesz, azaz trendis
a szép magyar szóbőség.
Ha idegenül trehánykodsz
elragad a „trendőrség”!

(14)
Magyarul akarsz beszélni?
Engem nem hagy hidegen,
ha már sajnos nem tudod, hogy
melyik szó az idegen...

(15)
Tanulj szépen meg angolul.
Arra legyél büszke.
De magyarban az angol szó
gennyet keltő tüske!

(16)
Ha idegen szókat használsz,
a kételyem nem túl nagy:
nem tanultál meg magyarul,
vagánykodsz, vagy bárgyú vagy!

(17)
Nemzetköziségre törünk!
Törnénk ... (legalább).
De a nyelvünk nem lesz azzá
attól, hogy zagyvább!

(18)
Én vagyok a szép, magyar nyelv
alázatos szolgája.
Ne legyél a nyelvrombolás
gyalázatos szolgája!

Fölösleges idegen szó
a nyelvromlást szolgálja,
s majd’ mindegyik fölösleges!
– szólt a halász Olgája.*

*A halász Olgáját Karinthy Frigyestől loptam.

(19)
Ha magyarul beszélsz, vagy írsz
– ne haragudj, engem zavar –
hogyha olyan szót is használsz,
amely sohasem volt magyar.

(20)
Tanulj nyelvet jól és sokat,
de ha beszélsz anyanyelvet,
ne használj idegen szókat.
Tűzd ki célul ezt az elvet!

(21)
Változik a nyelv ! Azt mondod?
Igazad van persze,
de magától rossz irányhoz
nem lenne ám mersze...

(22)
Anyanyelved Téged ápol,
dédelget és éltet, sőt:
Hogy más nyelvet is tanulhass,
alapot ad és erőt.

Csakhogy kölcsönös a játék,
felelőséged megnőtt:
nyelvpusztulás viharában
kell, hogy ápold s védjed őt!

(23)
Lustaságból beszélsz rosszul?
Elpuhít a kényelem.
Kalodába záratnálak
(ami durva kény-elem!).

(24)
Nyelvet nem elég ápolni,
hűen őrizni is kell!
Mert az alattomos hullám
ápolt gyermeket is nyel...