Vidámkodás
Beh szeretnék magzat lenni,
Untnak sose látszanék,
Odabenn a zsinórommal,
Folyton folyvást játszanék.
Szülésznőknek réme lennék,
Vad bennem a törekvés,
Lubickolnék minden pózban:
Haránt-, fej- vagy farfekvés.
Bábaképző hallgatói,
Rejtélyekkel telnének,
Elbújnék egy borda mögé,
S üres helyet lelnének.
Masnit kötnék zsinóromra,
Méhszáj előtt lengetném,
Sokkot kapna sok– sok bába,
Kacajomat zengetném.
Amikor a burok reped,
Csibészkednék jó nagyot,
Szokatlan nagy méretemmel
Elállnám a járatot.
Igy szólnék a placentához:
Menj el, pajtás, színésznek,
Mert bizony a méh lakói,
Téged innen kinéznek.
Hozzáfognak császározni,
Gurgulázva vihognék,
Mikor senki nem néz oda,
Főkapun át – kilógnék.
A tökéletes férfi
Ez a férfi merő tökély,
Finom, gyöngéd, figyelmes,
Szelíd mosoly ül az arcán,
Megértő és türelmes.
Ez a férfi tökéletes,
Gyerekeket kedvelő,
Rögtön látszik, jó apa lesz,
Remek férj és szerető.
Ez a férfi merő tökély,
Süt, főz, vasal, takarít,
Minden szava, minden tette,
Asszonyszívet melegít.
Ez a férfi tökéletes,
Verset ír a nevemre,
Kedvében jár jó anyámnak,
Gyógyír fájó szívemre.
Soha nem bánt sértő szóval,
Mindent tudó nagyokos;
Befejezem buta versem:
Ez a tökély – homokos.
Feleség-vers
Nem ízlik néki a ragum,
Nem ízlik néki a torta,
Azt mondja, kemény a rétes,
Mamája másképpen szokta.
Szerinte nem jó a kávém,
Pörkölttől nincs néki nyugta,
Zokniját stoppolom rosszul,
Mamája másképpen szokta.
Válaszon törtem a buksim,
Kezemet indulat fogta,
Fordultam, adtam egy taslit,
Ahogy a mamája szokta.
Ismeretlen szerző
