Kedves emlékek fűznek a Ferenciek teréhez. A 80-as évek végén – akkor még Felszabadulás térnek hívták – a Párisi udvarban működő IBUSZ Igazgatóságon dolgoztam. Élmény volt ebben a szép környezetben tölteni a hétköznapokat. Ebédidőben, vagy munka után sétálni, kirakatot nézni, elvegyülni a mindig hömpölygő tömegben.
Délelőttönként a nyitott ablakon a Jégbüfében készülő sütemények édeskés illata áradt be. Csúcsforgalom idején pedig a gépkocsifékek csikorgását hallottam, amit néha csattanás követett. Ilyenkor az ablakon kinézve felmértem az eseményt és már rutinosan tárcsáztam a mentők és a rendőrség telefonszámát.

Örömmel üdvözlöm a változást, a fejlődést, de néhány régi fotómmal és adattal szeretnék emlékezni a Ferenciek tere (a pesti népnyelv szerint „Felszab tér”) hosszú évtizedeken át ismert arcára.

A tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Markt Platz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastien Platz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangen Platz (Kígyó tér), 1874-től magyarul is Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. 1992. április 30-ától Ferenciek tere.

A téren a 3-as metró állomását 1976. december 31-én adták át. A megálló 27,7 méterrel van a felszín alatt.

2012. november 26-án elkezdték a Ferenciek tere átépítését. A fejlesztés célja, hogy a Belváros új Főutcájának északi és déli részét összekösse, ezáltal új útvonalat teremtve, illetve a környéken létrejöjjön az akadálymentes felszíni gyalogos kapcsolat. Reméljük, hogy ez az elgondolás nem fogja a Kossuth Lajos utcában és az Erzsébet híd lábánál a kocsisor meghosszabbodását eredményezni, és nem jár a már megszokott és megszeretett zöld szigetek számának jelentős csökkenésével.

Mire ezekhez a sorokhoz jutnak a kalendárium olvasói, a felfordulás remélhetőleg már a múlté, és mindenki elégedett a megújult Ferenciek terével és az új metróhoz vezető gyalogos aluljáró kialakításával.

Gábortól újabb gyöngyszemet kaptam, amikor Magyarországra látogatott.

(1)
Határozd el, hogy magyarul
mondod-e a szót,
vagy az angol jobban tetszik,
esetleg a skót?

(2)
Néhány gúnyversikét írtam megint mára.
Kinek ingecskéje, vegye csak magára!

(3)
Szívleld, amit mondok és ne vedd rossz néven.
Ha pocsékul beszélsz, Téged ér a szégyen.

Gabo Kiadó – 2005

Fülszöveg:
Ez a könnyed, szórakoztató, briliánsan megkomponált, szellemesen szórakoztató krimi a londoni művészvilágba kalauzol el bennünket. Egy fiatal angol művészettörténész lány, Dee Sleign párizsi vakációja során eddig ismeretlen Modigliani-festmény nyomára bukkan, és barátjával, a műalkotásokkal üzletelő, nagymenő Mike-kal a kép felkutatására indul.

Kiderül, hogy Modigliani ezt a képet állítólag kábítószer hatása alatt festette, majd egy livornói rabbinak ajándékozta, aki egy aprócska olasz faluba, Poglióba vonult vissza, és 1920 körül bekövetkezett halála óta senki sem tudja pontosan, mi lett a sorsa a maga nemében páratlan remekműnek. Dee és Mike a festmény után vetik magukat – persze nem csupán a műélvezet kedvéért, hanem azért is, mert természetesen megfordul a fejükben, hogy egy eredeti Modigliani eladásával óriási vagyont szerezhetnének…

Kedves ismerősöm, Gyimóthy Gábor – a Nyelvlecke népszerű költője – megtisztelt azzal, hogy elsőként közölhetem az alábbi novelláját.

Kov rohant ki a barlangból mögötte üvöltve Doró a barlangmester: „Ez a gyerek már megint telefirkálta a falat! Tegnap is két mamutot kellett levakarnom! Mióta az a hülye Rog egy marék bükkmakkért árulja az okkert, nem győzöm tisztán tartani a barlang falát!”

„Menj Zaóhoz – kiáltottam oda Dorónak – kitalált valami új tisztítószert.” Doró folyton azt a szerencsétlen gyereket üldözi, pedig nekem tetszenek a falfirkái. Megjegyzem, már Kovnak is mondtam, hogy ne bosszantsa az öreget. Hagyja a mi barlangunk falát. Mutattam neki egy barlangot, amelyben egyelőre senki se lakik. Csodás bölényeket és gazellákat festett a falára. Ott az senkit nem zavar. Persze, ha így fejlődik tovább a népszaporulat, hamarosan oda is beköltözik valaki ...

Palatinus Kiadó – 2010
Fülszöveg:
Philippa Gregory, a királyregények királynője bemutatja az Angliában dúló halálos viszálykodás, a Rózsák háborúja közepette játszódó új sorozat első darabját. A fehér királyné egy rendkívüli szépségű és becsvágyó nő történetét meséli el, aki magára vonja a frissen megkoronázott ifjú király figyelmét, majd titokban feleségül megy hozzá, és a királyi méltóságig emelkedik. Miközben Elizabeth felnő magas pozíciója követelményeihez, és családja sikeréért küzd, két fia olyan rejtély központi alakjává válik, amely évszázadok óta zavarba hozza a történészeket: ők a londoni Tower eltűnt hercegei, sorsuk a mai napig ismeretlen.

A Vörös királynét olvastam először a sorozatból. Az a kötet is az 1464-1485 eseményeit dolgozza fel, csak a Lancaster oldalról. Érdekes a fehér rózsa (York) szemszögéből is látni a cselekményeket.

Jaffa Kiadó – 2013

Kivételesen nem a fülszöveg segítségével ajánlom figyelmetekbe a könyvet, hanem a szerző búcsúgondolataival és saját érzéseimmel. Bárcsak fiatalon olvashattam volna a könyvet, sok tévedéstől megkíméltem volna magam. Habár a fővonalat újrajátszanám. :-)

"Kamaszként mindenki szép jövőről álmodik. Emlékszem osztálytársaimra, milyen sokszínű, érdekes gyerekek voltak, helyesek, okosak, nagyravágyók. De pár évtized telt csak el, és az osztálytalálkozókon beteg, elhízott, megfáradt, idő előtt megöregedett, elvált, magányos emberekkel találkozom. Egyre fogy a létszám, sokan már el sem jönnek, mert szégyellik, mivé lettek, vagy ami még rosszabb: már nincsenek az élők sorában. Hova lettek az álmok és a tervek? Miért válik vesztessé annyi ember? Hisz mindenki rengeteg tehetséggel és adottsággal jön a világra, csak aztán ezek valahogy elsorvadnak. Mindenki arra születik, hogy szeressen és szeressék, ám sokszor az egész csalódásokba és kudarcokba fullad. Nem hiszem, hogy az álmokról le kéne mondani. Nincsenek eleve vesztes helyzetek, csak rossz hozzáállás. Az ember a világ legbonyolultabb szerkezete. Aki nem tudja megfelelően működtetni, annak a kezében engedetlen jószág lesz, olyan, aki elront mident, kapcsolatot és sorsot egyaránt."

‎- Jó napot, én egy Vidamaxot akarnék föltölteni, de valami keresztet is kér, ami nincs rajta a kártyán, csak a sok szám.
- A kettős kereszt billentyűt kell megnyomni, ami a telefonján van.
- Jaaaa... de melyik? Ez a hópehely vagy a létra?

Könyvmolyképző Kiadó – 2012

Fülszöveg:
Claire Randall húsz éven keresztül megőrizte titkait. De most felnőtt lányával együtt visszatér Skócia fenséges, ködfátyolba burkolózó hegyei közé. Claire itt szeretné elmondani a lányának az igazságot egy fontos dologgal kapcsolatban, amely éppen olyan megdöbbentő, mint ami mögötte van: az ősöreg kőkör rejtélye, az idő korlátain átívelő szerelem és James Fraser, a skót harcos, akinek lovagiassága egykor ott tartotta Claire-t a férfi évszázadának veszedelmei között a saját korába való visszatérés helyett.

Ezúttal a vér és a szenvedély öröksége állítja próbatétel elé Claire gyönyörű, rézvörös hajú lányát, Briannát, miközben ezzel párhuzamosan folytatódik Claire önfelfedezésének útja Stuart Károly intrikával teli párizsi udvarában, ahol férjével együtt versenyt fut az idővel, hogy elejét vegyék a kudarcra ítélt felföldi felkelésnek, és elszántan küzd azért, hogy megmentse mind gyermekét, mind a szeretett férfit.

Rainbow–Slide Kiadó – 2011

Fülszöveg:
A táj- és épületfényképezés nem tartozik a bonyolult feladatok közé. Egy átlagos fényképezőgéppel, automata üzemmódban is készülhetnek kitünő tájfelvételek, ha tudjuk mikor, hol és hogyan kell fotózni. A siker nagyrészt a fotós szemén, helyismeretén, a kompozíción, nem pedig a fényképezőgép minőségén múlik.

Gabo Kiadó – 2011

Fülszöveg:
Profi tanácsok, tippek : A fényképezőgépek típusairól; A számítógépekről, szoftverekről és egyéb kiegészítőkről; A pixelekről és a felbontásról; A memóriáról; A képek elmentéséről; Az exponálásról; A kompozícióról; A megvilágításról; A kamera felvételi módjairól; A különleges képi hatásokról; Az archiválásról; A képek e-mailhez csatolásáról; A fényképek internetes publikálásáról.