Kedves emlékek fűznek a Ferenciek teréhez. A 80-as évek végén – akkor még Felszabadulás térnek hívták – a Párisi udvarban működő IBUSZ Igazgatóságon dolgoztam. Élmény volt ebben a szép környezetben tölteni a hétköznapokat. Ebédidőben, vagy munka után sétálni, kirakatot nézni, elvegyülni a mindig hömpölygő tömegben.
Délelőttönként a nyitott ablakon a Jégbüfében készülő sütemények édeskés illata áradt be. Csúcsforgalom idején pedig a gépkocsifékek csikorgását hallottam, amit néha csattanás követett. Ilyenkor az ablakon kinézve felmértem az eseményt és már rutinosan tárcsáztam a mentők és a rendőrség telefonszámát.
Örömmel üdvözlöm a változást, a fejlődést, de néhány régi fotómmal és adattal szeretnék emlékezni a Ferenciek tere (a pesti népnyelv szerint „Felszab tér”) hosszú évtizedeken át ismert arcára.
A tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Markt Platz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastien Platz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangen Platz (Kígyó tér), 1874-től magyarul is Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. 1992. április 30-ától Ferenciek tere.
A téren a 3-as metró állomását 1976. december 31-én adták át. A megálló 27,7 méterrel van a felszín alatt.
2012. november 26-án elkezdték a Ferenciek tere átépítését. A fejlesztés célja, hogy a Belváros új Főutcájának északi és déli részét összekösse, ezáltal új útvonalat teremtve, illetve a környéken létrejöjjön az akadálymentes felszíni gyalogos kapcsolat. Reméljük, hogy ez az elgondolás nem fogja a Kossuth Lajos utcában és az Erzsébet híd lábánál a kocsisor meghosszabbodását eredményezni, és nem jár a már megszokott és megszeretett zöld szigetek számának jelentős csökkenésével.
Mire ezekhez a sorokhoz jutnak a kalendárium olvasói, a felfordulás remélhetőleg már a múlté, és mindenki elégedett a megújult Ferenciek terével és az új metróhoz vezető gyalogos aluljáró kialakításával.
